Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2015

2015 3. szám

Hozzászólások

A napi hőmérsékletingadozások hatása az éves hőfokhídra

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Balikó Sándor

A napi hőmérsékletingadozások hatása az éves hőfokhídra

Dr. Balikó Sándor

energiagazdálkodási szakértő

Összefoglalás

Épületek fűtésénél rendszeresen tapasztaljuk, hogy a fűtési szezon meghosszabbodik, a fűtést nem lehet leállítani akkor, amikor a napi középhőmérséklet eléri a határhőmérsékletet. A cikk ennek okait vizsgálja a hőfokhíd napi átlagértékei helyett egy finomabb felosztás segítségével. Egy egyszerű matematikai modell alkalmazásával rámutat arra, hogy a fűtési szezon megnyúlásának valós okai lehetnek.

A fűtési hőigényt az éves hőveszteség és a belső hőnyereség különbségeként határozzuk meg a külső hőmérséklet napi átlagértékeinek a figyelembe vételével:

ahol n – a fűtési napok száma, tb – a belső hőmérséklet, tk – a külső hőmérsékletek naponta változó átlaga, Qb – a napi hőnyereség és R – a transzmissziós és szellőzési veszteséget is magában foglaló eredő hőellenállás.

A hőmérsékletkülönbség napi változásainak hatását veszi figyelembe hőfokhíd:

Azt a napi átlaghőmérsékletet, amelynél a napi fűtési igény nullává válik, fűtési határhőmérsékletnek nevezzük:

A határhőmérsékletet tervezésnél 12 °C-ra vagy 15 °C-ra vesszük fel [2].

Behelyettesítve (1)-be, a fűtési hőigény:

Hagyományosan a fűtési szezont arra az időszakra számítjuk, amikor a külső hőmérsékletek napi átlaga nem nagyobb a határhőmérsékletnél. A gyakorlati mérések azonban azt mutatják, hogy a fűtési szezon – ahol az épület használói azt maguk határozhatják meg – rendszeresen hosszabb, mint a számított érték. Csoknyai I. és Csoknyai T. mérései azt is kimutatták, hogy azoknál az épületeknél sem csökkent a fűtési időszak hossza, amelyeket utólagos szigetelésekkel láttak el [1]. 

A jelenség egyik lehetséges oka, hogy az átmeneti időszakban éjszakánként az épület hővesztesége nagyobb, mint a hőnyereség, azaz időszakos fűtési igény jelentkezik, amit nem kompenzál a nappali fűtési igény (számított) csökkenése, hiszen a határhőmérséklet feletti külső hőmérsékletnél a fűtés leáll. 

 

További részletek lapunk 2015/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!