Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Csík Árpád PhD - Retek Mihály

Hazai épülettipológia és alkalmazási lehetőségei 1. rész

Dr. Csoknyai Tamás PhD

egyetemi docens, tanszékvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék; az MMK Épületenergetikai Szakosztály elnöke

Dr. Talamon Attila


Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építészmérnöki Intézet

Csík Árpád PhD


Széchenyi István Egyetem, Épületenergetikai Optimalizációs Kutatócsoport

Retek Mihály


Széchenyi István Egyetem

Ez idáig sajnálatos módon nem készült olyan épülettipológia, amely képet adna a jellegzetes hazai épülettípusok hozzávetőleges energiafelhasználásáról, hőtechnikai minőségéről, valamint a típushoz tartozó épületek darabszámáról. Egyrészt egy jól felépített épülettipológiára több szempontból is szükség lenne, hiszen a témával foglalkozó cselekvési tervekben, stratégiákban be kellmutatni az épületállomány jelenlegi energiafelhasználását, amelyre pillanatnyilag csak durva becsléseket tudunk adni. Másrészt az épülettipológia alapján becsülhetők az épülettípusokban rejlő megtakarítási potenciálok, amely makrogazdasági számítások alapját képezheti. Harmadrészt pedig azt sem látjuk, mely épülettípusokra érdemes támogatási pénzeket koncentrálni. Az eddigi források mostanáig főleg az előregyártott technológiával készült épülettípusok körül koncentrálódtak. Vajon tényleg ez az épülettípus a legpazarlóbb?

Jelen cikkben egy épülettipológia kidolgozásának első eredményeit mutatjuk be. Bemutatjuk továbbá az épülettipológia egy lehetséges számítógépes alkalmazási modelljét is.

Hogy tisztább képet kaphassunk a meglévő épületek energiafelhasználásáról, létre kell hoznunk egy épülettipológia rendszert. A tipizálás természetesen mindig egyszerűsítésekkel jár, így az itt bemutatott tipológia továbbfejleszthető. Ezt a feltevést alátámasztandó, a jelen tipológia egy típusként kezeli a hagyományos többlakásos épületállományt, holott további 3-5 alcsoport-típus felállítására is lenne lehetőség, a méret, tájolás és helyszín figyelembe vételével. Véleményünk szerint legalább 15 típusra lenne szükség a lakóépület kategóriában, és legalább ennyire az egyéb épület kategóriában. Az előregyártott szendvicsszerkezetű technológiával épült épületek további alcsoportokra bontása – az építési technológia vagy az építés éve alapján – megtörtént [Csoknyai]. A további fejlesztések érdekében megépült épületeket dolgoztunk fel, abból a célból, hogy a típusok mögé valós épületek kiértékelését állítsuk.

Az alábbi eredmények bemutató jellegűek, és egy hosszú távú kutatás első lépései. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a kutatás kiinduló adatait szolgáltató, rendelkezésünkre álló adathalmaz csak három alcsoport esetében tekinthetőek elfogadhatónak ahhoz, hogy elinduljunk.

Ezek a típusok a következők:

  • családi házak,
  • hagyományos technológiával épült többlakásos épületek,
  • iparosított technológiával épült többlakásos épületek, panelházak.
A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!