Lapszámok
2011 4. szám
- Nevelős Gábor - Dr. Szánthó Zoltán:
Használati meleg víz készítése napenergiával - Varga Katalin:
Több hőt a Napból – Támogatási formák a termikus napenergia-hasznosítás ösztönzésére - Pintér Róbert:
Napkollektoros rendszerek csővezetékei - Perényi Tamás DLA - Kolossa József DLA - Hild György DLA:
Intelligens Lakóépület – Intelligens Környezet - Malinová Kamila Ing.:
Reconstruction of heat source for using biomass - Kocsis Csaba:
Az okos kémény energia-hatékony! - Ádám Béla:
Európai Hőszivattyús Monitoring Programok - Fördős Norbert:
Új hőszivattyú a Vaillant-palettán - Air Trade Centre Hungary Kft.:
Energiatakarékos megoldás az ATC-től családi házak, lakóépületek fűtésére, hűtésére és melegvízellátására - LG Electronics Magyar Kft.:
MULTI V III. - Kovács Gyula - Dengel Krisztián:
Ünnepélyesen átadták a Budapesti Nemzetközi Repülőtér központi utascsarnokát - Parti Ferenc:
Egy műemlékfelújítás hűtéstechnikai megoldásai – Szivárvány Kultúrpalota, Kaposvár - Várföldi Róbert:
Épületgépészeti méréstechnikai újdonságok a SIEMENS-től - Varga Vince:
Mérnökképzés a gyakorlatban - Kovács István:
ISH: Légtechnika
Hozzászólások
Több hőt a Napból – Támogatási formák a termikus napenergia-hasznosítás ösztönzésére
Még nem érkezett hozzászólás!
Varga Katalin
Több hőt a Napból – Támogatási formák a termikus napenergia-hasznosítás ösztönzésére
Varga Katalin
megújuló energia, projektvezetőENERGIAKLUB
Egyre több lakóház és közintézmény tetején jelennek meg Magyarországon is a napkollektor-táblák. Ezek jelentős hányada valamilyen formájú állami támogatás és ösztönzés nélkül nem valósult volna meg. Jelen cikk bemutatja, hogy milyen eszközöket alkalmaznak, vagy javasolnak külföldön a termikus napenergia-hasznosítás ösztönzésére, és ezen eszközök közül melyeket lehet idehaza is igénybe venni.
„De nem túlságosan drága egy napkollektor?” – merül fel sokakban még ma is a kérdés, ha szóba kerülnek a Nap energiáját hőenergiává alakító berendezések. Egy átlagos családi ház éves háztartási melegvíz-igényének 60–70 százalékára méretezett napkollektor-rendszer 1–1,5 millió forintos beruházást jelent. Sokaknál ezek a költségek beépülnek a házépítés költségvetésébe, azonban a lakosság többsége hálásan fogadja, ha az állam valamilyen formájú támogatást nyújt a befektetéshez és így ösztönzi, hogy minél több napkollektor kerüljön fel a lakóépületek tetejére.
Az Európai Termikus Napenergia Technológiai Platform (ESTTP) kitekintő elemzése szerint is egyelőre jogos és szükséges állami szerepvállalással motiválni a napenergia-hasznosítás iránt érdeklődőket. A technológiai fejlődés és a tömeggyártás következtében azonban elérhető időn belül változni fog a helyzet és 2020-ra a lakossági háztartási melegvíz-készítés technológiái teljesen piacképessé válnak. Az ESTTP előrejelzése szerint tíz év múlva csupán a nagyarányú épületfűtés és -hűtés, illetve új technológiák piacra lépésének elősegítése indokolhatja majd még a támogatások fenntartását. 2030-ra a lakossági termikus napenergia-hasznosítás valamennyi területe állami támogatás nélkül is versenyképessé válik a hagyományos technológiákkal. Hasonló módon húsz éves távlatban mind az ipari alkalmazások, mind a távfűtés területén szükségtelenné válik a termikus napenergia-hasznosítás támogatása.
Amíg 2020-2030-ra elérjük a fenti fejlettségi szintet, mindenképpen szükség van az állam hozzájárulására, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkező országokban. Az államoknak erre különböző – nem csak pénzügyi – eszközök állnak rendelkezésükre.