Épületek légtömörségének mérése
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Fülöp László PhD - Polics György
Épületek légtömörségének mérése
A Magyarország-Horvátország IPA együttműködési program keretében a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Épületgépészeti Tanszéke, együttműködve az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Építőipari Karával, a határ mindkét oldalán 50 – 50 db épület, illetve reprezentatív helyiség légtömörségi és légcsere mérését végzi el.
A meglévő magyarországi családi házak légtömörségével kapcsolatban kevés információnk van. A projekt Magyarországon három megyére korlátozódik (Baranya – Somogy – Zala), ezekben a megyékben végezzük el a méréseket.
A mérések célja, hogy képet kapjunk és tanulságokat vonjunk le a meglévő épületállomány légtömörségéről a régióban, és egyúttal összehasonlítsuk a horvátországi és magyarországi határmenti régióban az azonos kategóriájú épületeket.
Az 50 db mérés nem sok, ennek ellenére szeretnénk, hogy a kiválasztott épületek statisztikailag a lehetőségekhez képest viszonylag reprezentatív mintát képviseljenek. Az épületeket csoportosítjuk kor, szerkezet és használat szerint. Terveink között szerepel korreláció keresése is, annak érdekében, hogy megbecsülhető legyen az 50 Pa nyomáskülönbséggel végzett mérések alapján a valóságos körülmények között kialakuló spontán légcsere.
A komfort célú szellőztetés – legyen az természetes, vagy mesterséges – szerepe a különböző épületek kapcsán az, hogy biztosítsa a friss levegőt, és eltávolítsa a belsőleg generált szennyezőanyagokat úgy, hogy mindemellett megfelelő belső levegőminőséget teremtsünk. Vagyis a tevékenységhez igazodó frisslevegő utánpótlást biztosítsuk.
A hőszigetelések fokozásával, nyílászárók cseréjével a transzmissziós hőveszteségek drasztikusan csökkennek, illetve csökkenthetőek. A fokozott hőszigetelés azonban szellőzési kérdéseket vet fel. Az épület minden helyiségében a teljes légrétegben biztosítani kell a levegő cseréjét nemcsak a megfelelő komfortérzet szempontjából, de állagvédelmi szempontból is. A filtrációs veszteségek hőigénye ma is jelentős, de a transzmissziós veszteségek csökkenésével egyre növekszik az „értéke”. Légtömör épülettel és tervezett szellőzéssel azt érjük el, hogy a szellőzés a megfelelő mértékben, a megfelelő időben áll rendelkezésünkre. A túlzott légcsere energiapazarló, ezért a szellőzés ne legyen több a szükségesnél.