Lapszámok
2018 4. szám
- L. Szabó Gábor - Bodó Béla:
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 1. rész - Lakatos Máté - Dr. Csáky Imre:
Mérési lehetőségek a PASSOL Laboratóriumban - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA R32 hűtőközeget használó új termékekkel járul hozzá környezetünk megőrzéséhez - dr. Béres András - Koplányi Nóra - Holes Annamária - Riesz Lóránt:
Magyarország levegőminőségének állapota - Henszelmann Imre:
Tüzelőanyagok és a környezetmegóvás – Megújuló képesség, környezetterhelés - Dr. Barna Lajos:
Elnökségi ülés Veszprémben - Kovács István:
Friss lakás – a belső levegő minőség biztosítása KWL® központi szellőztetővel - Ing. Frťalová, Mária - Doc. Ing. Füri, Belo B. PhD:
Adiabatikus hűtési rendszerek alkalmazása a helyi klimatikus feltételeknek megfelelően (angol nyelvű) - Columbus Klímaértékesítő Kft.:
Fűtsünk kedvezményes árammal! - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Csanád Bálint - Dr. Chappon Miklós:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – A logarléc - Zajácz János:
50 éves a frekvenciaváltó
Hozzászólások
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
L. Szabó Gábor - Bodó Béla
A csőfektetési mélység hatása a padló- és mennyezetfűtés-hűtésre. 1. rész
L. Szabó Gábor
egyetemi tanársegéd, okleveles létesítménymérnökDebreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
Bodó Béla
mesteroktató, okleveles létesítménymérnök,Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
Kulcsszavak: padlófűtés, mennyezethűtés, hőmérsékletviszonyok
Bevezetés
Az uniós országok egyik célkitűzése a 2010/31-es EU irányelv szerint az energiafelhasználás csökkentése. Ennek eléréséhez fontos a hűtési és a fűtési igények pontos meghatározása. Ebből kiindulva két fő módon (aktív és a hagyományosnak mondható passzív) haladhatunk az energiaigény csökkentéshez. [1-3]
A passzív módra a legjobb példa az épületek hőszigetelésének a növelése. A hőszigetelések hatására csökken az épület hővesztesége és hőterhelése, rövidül a fűtési és hűtési idény hossza. Az energiaigény függ a külső környezeti hatásoktól, például a nedvességterheléstől, de ennél fontosabb a klímarégió földrajzi elhelyezkedéséből adódó hőmérséklet eloszlás. [4]
Az aktív mód legfontosabb módszere az optimális hűtő-fűtőrendszer választás. A szóba jövő megoldásokat össze kell hasonlítani több szempont szerint, amelyek között meg kell jelennie az exergia-szemléletnek is. Ezzel a teljes rendszert (energiatermelő, továbbító és leadó) tudjuk vizsgálni. Exergetikailag a legmegfelelőbb a szerkezetbe beágyazott, alacsony hőmérsékletű fűtési energialeadók, illetve magas hőmérsékletű hűtési energiaelvonók választása. [5-11]
Ezeknél a rendszereknél a sugárzással leadott, illetve elvont hő aránya nagyobb, mint 50%. A hőleadást illetve hőelvonást alacsony hőmérsékletű melegvizes, illetve magas hőmérsékletű hidegvizes rendszerrel valósítják meg, nagy aktív felületekkel. Fontos megvizsgálni, hogy a kívánt igényeket mekkora minimális felülettel tudjuk ellátni adott hőfoklépcső mellett, illetve, hogy milyen hatást gyakorolnak az emberi komfortra a rendszer különféle üzemeltetési módjai. [12-15]
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/4-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).