Lapszámok

A cikk a COTHEC Kft. Sátoraljaújhelyi Távhőszolgáltató energia-megtakarítási eredményeit mutatja be, amelyeket egy sikeres projekt keretében történt korszerűsítés révén értek el. Azzal a műszaki megoldással, hogy a 25 éves kazán cseréjével a fűtési rendszer szabályozását is elvégezték, hatékonyabbá vált a rendszer.

A cikk a Virtuális Erőmű Program megbízásából készült.

A projekt helyszíne

A COTHEC Energetikai Üzemeltető Kft. Sátoraljaújhelyi Távhőszolgáltató a hőtermelés és hőszolgáltatás költségeinek csökkentése, valamint a környezet kímélése (különösen a széndioxid-kibocsátás mérséklése) érdekében a fűtési és a használati melegvíz előállítását és továbbítását végző rendszerek korszerűsítését tervezte 2015-ben. A korszerűsítés két leginkább meghatározó eleme a távhőtermelő berendezések (kazánok) fejlesztése, továbbá a rendszerek működését biztosító szivattyúk cseréje volt.

A fejlesztés a távhőszolgáltatás egyik meghatározó kazánházát (Dózsa Gy. u. 26., lásd képünket), és a távhő ellátási körzetének szolgáltatói hőközpontjait érintette.

Sátoraljaújhely, Dózsa Gy. u. 26. – kazánház

A megoldandó feladat

A távhőtermelő kazánházban korábban már végrehajtott részleges kazáncserék a meglévő régi berendezések kapacitásával egyező új, korszerűbb kazánok beépítését eredményezték, így a távhő igényeinek kielégítésére azok alkalmassá váltak.

A Cothec Kft. az ellátás biztonsága mellett a gazdaságosabb üzemeltetés feltételeit megvizsgálva négy fontos megállapítást tett:
• a csúcsidőszakok hőigényének kielégítésére a még
  meglévő régi konténerkazánok időszakos üzemeltetése
  is szükséges, 
• a hőtermelés hatásfokát még a folyamatos szabályozás
  esetén is nagymértékben befolyásolja a kazánok
  terhelése, 
• a fűtési idényen kívüli jellemző HMV hőigény egy kazán
  kapacitásának a 20 – 30%-át teszi ki,
• a primer és szekunder rendszerekben alkalmazott
  szivattyúk egy része nem igazodik a hőfelhasználáshoz,
  teljesítményfelvételük lényegesen meghaladja
  a szükséges mértéket.

A fenti megállapítások alapján két fontos cél határozható meg:
• a hőtermelés hatásfoka növekedjen, ezáltal a primer
  energiafelhasználás csökkenthető,
• a hőhordozó közeg szállításához szükséges
  energiafelhasználás csökkenjen, az a tényleges
  igényhez igazodjon.

A meglévő kazánház korszerűsítés előtti elrendezését és a korábbi fejlesztések során tervezett berendezéseit a következő oldalon látható 1. ábra mutatja.

1. ábra. A meglévő és tervezett kazánház elrendezése és főberendezései

A rekonstrukcióval érintett fűtési rendszerek

A fűtési és használati melegvíz szolgáltatáshoz szükséges hőt háromnegyed részben a Dózsa György úti kazánházban termelik. A rendszert két új, 2012-es beüzemelésű Viessmann Vitoplex kazán (2. ábra) és két régi, TK 1.5 Vasfa konténerkazán (3. ábra) alkotja. A távhőszolgáltatáshoz szükséges hőt jellemzően a két Viessmann kazán biztosítani tudja, de tartósan –5 °C alatti hőmérséklet esetén az egyik konténerkazán üzemeltetésével teljesíthető a hőigény. A másik konténerkazán gyakorlatilag hidegtartalékként áll rendelkezésre.

A távhőszolgáltatás hőigénye egyrészt a külső hőmérséklettől, másrészt a pillanatnyi HMV felhasználástól függ. Rendkívül eltérő továbbá a fűtési szezonbeli hőtermelés (1,5 – 4,2 MW) és a szezonon kívüli (kizárólag HMV termeléshez szükséges, 0,3 – 0,5 MW) primer hőigény.

A rendelkezésre álló kazánokkal csak 1,5 megawattonkénti teljesítményfokozat-lépcsőkkel üzemeltethető a rendszer, ami a nyári időszakban 15 – 30%-os kazánterhelést jelent. A fűtési szezonban szintén problémát jelent, amikor a hőigény egy újabb kazán beléptetését igényli, mert akkor mindkét kazán terhelése alig haladja meg az 50%-ot. Ilyen terhelések mellett a kazánhatásfok jelentősen romlik.

A választott megoldás

A hőtermelésben négy azonos teljesítményű kazán közül a két meglévő Viessmann Vitoplex kazán mellé az egyik Vasfa TK1.5 konténerkazán elbontásával – annak teljesítményével együttesen egyező – korszerű Vitoplex kazánok beépítése. Ezáltal lehetővé válik, hogy a távhő felhasználási igényeihez igazodóan a kazánházi hőtermelésben éppen működő kazánok a teljesítmény-tartományuk felső harmadában üzemelve jobb hatásfokon hasznosítsák a felhasznált földgázt.

A kazán cseréje mellett az épületek hőigényének pontosabb kiszolgálása érdekében a hőelosztó rendszerek primer- és szekunderköri elavult szivattyúinak korszerűsítésével a villamosenergia-felhasználás csökkenthető. Ez részben a korszerűbb szivattyúk energiafogyasztásának, részben az igényekhez igazodó vízszállításnak a csökkenésével érhető el.

További részletek lapunk 2016/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).