Lapszámok

A Pollack Expo keretében, az „Épületgépész szakmai előadások” szekcióban került sorra a Mérnökfórum, ahol a szakmagyakorlás helyzetéről volt szó. Az egyik hozzászóló e cikk szerzője volt (a kapcsolódó hírt lásd a HÍREK fül alatt).

Harmadik esztendeje folyik az Magyar Mérnöki Kamarában a szakmai továbbképzés új szabályok szerint. Mivel a továbbképzésre kötelezett, az MMK által nyilvántartott tervezői és szakértői jogosultsággal rendelkező kamarai tagok közül néhányan alkalmanként még ma is a „kreditpontos” képzési lehetőségek után érdeklődnek, fontosnak gondoljuk, hogy rövid tájékoztatást adjunk a képzés folyamatáról, valamint az Épületgépészeti Tagozat 2016-ra összeállított, kidolgozott, akkreditált, tehát szervezhető törzsanyagairól.

1. A változtatás alapja

• Megjelent a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet,
  amely szabályozza a szakmai képzések rendszerét.
  A korábbi – köznyelvi szóhasználattal – kreditpontos
  szakmai képzés helyett 2014. év második felétől arra
  van kötelezés, hogy az MMK-nál nyilvántartott tervezői
  és szakértői jogosultságok ötévenkénti megújításához
  évi egy alkalommal kötelező szakmai továbbképzése-
  ken kell részt venni, illetve ötévente egy alkalommal
  jogi képzésen. Az előző kontaktórás és nem lehet
  termékismertetés, az utóbbi távoktatásban folyik.
• A kötelező szakmai képzések törzsanyagait az illetékes
  Tagozatok állítják össze különféle szempontok szerint.
  A jogi továbbképzések tematikáját az MMK felügyeletét
  ellátó szerv – minisztérium – dolgozza ki. (Mostanában
  egyre jobban érzékelhető az MMK, illetve Tagozatainak
  ebbe a munkába való bevonása is.)
• A szakmai továbbképzések törzsanyagainak kidolgozóit
  is a Tagozatok jelölik ki.
• A kötelező szakmai képzések szervezése a Területi
  Kamarák feladata. 
• A hivatkozott Kormányrendelet alapján az MMK
  megalkotta a Továbbképzési Szabályzatát, amelyet
  többszintű egyeztetéseket követően a Küldöttgyűlés
  elfogadott.

A továbbiakban csak a mi illetékességi körünkbe sorolt szakmai kötelező képzésekről lesz szó.

2. A törzsanyagok összeállításának elvei, a képzés
    rendszerét működtető kamarai egységek

• A Kamara a képzések koordinálására, szervezésére
  létrehozta a Tudásközpontot. Emellett az elnökség
  munkáját segíti egy négyfős Kamarai Továbbképző
  Testület, röviden KTT. Ez a testület a szervezések
  során összegyűlt tapasztalatokat elemezve részben
  javaslatokat, részben határozatokat fogalmaz meg,
  dönt a vitás esetekben, vagy megítéli az egyéni
  teljesítések elismerését.
• A Tagozatok vannak azoknak az információknak
  a birtokában, amely alapján a képzési igényeket,
  szempontokat meg tudják határozni. Tehát tagozat-
  specifikus a törzsanyagok kialakítása. Vannak
  azonban ajánlott szempontok. Ilyen pl. az alap-
  ismeretek frissítésének és az innovatív ismereteknek
  a javasolt aránya. Ez átlagosan 50-50%-ban került
  meghatározásra. (Nem szigorúan betartandó, merev
  arány!) 
• A törzsanyagokat és azok előadóit a Tagozatok
  akkreditálják.
• A szakmai nap törzsanyag csomagja 6 x 45 perces
  időtartamú, amely kiegészül 2 x 45 perces Ipari
  Támogatói – szponzori – előadásokkal. (Ld. később!)

3. A szervezésekkel kapcsolatos feladatok

A Területi Kamarák feladatai a szervezéssel kapcsolatban:
• A szakmai nap meghirdetése. (Az MMK honlapján
  kerülnek meghirdetésre az adott oktatási év összes
  elfogadott képzései, törzsanyagai. Egy interaktív
  naptár segíti a programegyeztetéseket.)
• A jelentkezők regisztrálása.
• Az előadás helyszínének, technikájának biztosítása.
• A büfé biztosítása. (Nem szabad elfelejteni, hogy
  gyakorlatilag egész napos programról van szó.)
• A teljes adminisztráció, a tényleges jelenlét
  ellenőrzése, a kapcsolódó pénzügyek intézése a teljes
  lebonyolítás során.
• Visszajelzés KTT-nek értékelő kérdőívek kitöltetésével.

Fontos, hogy ajánlott részvételi díjat javasol a KTT, amelytől a területek eltérhetnek. Ehhez előzetes számítások készültek különféle létszám-feltételezésekkel.

4. A szakmai napok gyakorisága

• Alapelv a folyamatos képzés. Kötelező, kívánatos
  évente egy szakmai képzésen való részvétel. Tehát
  az öt éves képzési ciklusban évente vegyen részt
  mindenki képzésen. 
• Célszerű minden területen legalább egy tavaszi és egy
  őszi képzési nappal kalkulálni. Persze ez létszámfüggő
  is, elképzelhető, hogy több alkalomra van szükség.
  (Arról nem is beszélve, hogy a tagok egy része feledé-
  keny a saját ügyeinek intézésével kapcsolatban is.)
• Fontos, hogy vannak igen kis létszámú területek is.
  Ilyenkor bírnak nagy jelentőséggel a regionális
  szervezések. Például jó gyakorlatként említhetők
  Baranya-Somogy-Tolna megyék kezdettől fogva közös
  szervezésű továbbképzései.

5. Az ÉgT gyakorlata a törzsanyagok össze-
    állításában

• Meghatározzuk a képzések fő területeit, kívánatosnak
  ítélt témáit: pl. épületenergetika, energiahatékonyság,
  megújulók, hidraulika, komfortparaméterek a légtech-
  nikában, hő- és füstelvezetés, az égéstermék-elvezetés
  rendszere stb. Fontos szempont még, hogy az ÉgT-n
  belül alakult meg a Fürdő és Uszodalétesítmények –
  FUL – Szakosztály. Természetes törekvésük, hogy saját
  képzésüket budapesti helyszínnel maguk szervezhes-
  sék. Tehát a FUL anyag külön egységként szerepel
  az ÉgT listában. (Ez a VI. sz. csomag.) Nem mellesleg
  egy épületgépész tervezőnek is hasznos új ismereteket
  nyújtott a korábbi előadásuk!

További részletek lapunk 2016/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).