Július-augusztusi számunkban folytatjuk a lakossági gáztűzhelyek használatából eredő kockázatok tárgyalását. Szerzőink a lap áprilisi számában összefoglalták a lakossági gáztűzhely, mint szennyezőanyag forrás alapvető jellemzőit és ismertették a konyha helyiségek kialakítására, általánosan alkalmazott szellőztetési módokra vonatkozó szakirodalmi adatokat. A cikk most olvasható 2. részében bemutatják a szennyezőanyag kibocsátását leíró elméleti modell felhasználásával kiszámított szennyezőanyag koncentráció változást. A cikk 3. részében, amely következő számunkban lesz olvasható, a számítások eredményeit mért értékekkel vetik majd össze.
Az augusztus végén sorra került XI. Országos Kéménykonferencia egyik kiemelt témája a gyűjtőkémények helyzete és átalakítási lehetősége volt készülékcsere esetén. Következő cikkünk szerzője összefoglalja az egyes gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezések esetében a készülékcsere feltételeit. Megállapítja, hogy szükség van a meglévő kémények átalakítására, vagy új égéstermék-elvezetők, esetleg levegő bevezetők létesítésére, tervezésre, hő- és áramlástechnikai méretezésre, amit az épület adottságainak, a vonatkozó jogi és műszaki előírásoknak és a megrendelő igényeinek figyelembevételével kell elvégezni.
Következő cikkünkben a szerző a túlnyomásos gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezéseken végzett mérések eredményeit mutatja be. A méréseket a levegő és égéstermék ágak között kialakuló nyomáskülönbség meghatározása érdekében végezték. A számítások és a mérések eredménye is azt mutatta, hogy a kémény függőleges aknájában nem alakulnak ki nagy nyomáskülönbségek.
A levegő szennyezés napjaink legnagyobb problémája: egészségünk, környezetünk védelme nagyon fontos. Cikkünk szerzője sorra veszi a légszennyezés forrásait, kiemelve az emberi tevékenységből származó légszennyezést, a biomassza tüzelést és a különböző eredetű hulladékok környezetre káros hatását.
Következő cikkünk szerzői a Pozsonyi Egyetemen végzett kutató és tervezői munka eredményeit mutatják be. Brezno nyugati lakótelepének meglévő földgáztüzelésű kazántelepét egy kapcsolt energiatermelő egység – gázmotor és két víz-víz hőszivattyú – egészíti ki. A javasolt megoldás lényege, hogy a távhő rendszernek lehetősége van a kombinált hő- és villamosenergia-termelésre és a környezeti energia hatékony felhasználására a gázmotoron keresztül.
A REHVA Journalból átvett, angol nyelvű cikk szerzői az épületek légtömörségére vonatkozó vizsgálatokkal foglalkoznak. A „Durabilit'air” nevű kutatási projekt célja, hogy megvizsgálják az épületek légtömörségének a változását helyszíni méréssekkel és laboratóriumi körülmények között felgyorsított öregedés révén. A cikk az egyedülálló családi házak légtömörségének számszerűsítésével és minősítésével foglalkozik.
A REHAU fejlesztéseinek egyik kiemelt területe az ivóvíz higiénia. A cikkben a szerző beszámol arról, hogy új termékkel bővül a REHAU higiénikus ivóvíz hálózatok kialakításához szükséges termékválasztéka, ez pedig a RE.GUARD, az okos vízőr. Ennek révén biztosított a csőtörés, szivárgás felismerése, a vízfogyasztás, a víznyomás ellenőrzése és a vízhőmérséklet higiéniai hatásának felügyelete.
Következő cikkünkben bemutatjuk az ACO fürdőszobai kínálatának egyik legnépszerűbb termékét, a megújult Comfort zuhanyfolyókát. A folyóka több újdonságot tartalmaz, amelyre a cikk felhívja a figyelmet: kétrészes bűzzár, ennek egyszerűbb eltávolítása és így könnyebb tisztítása és a széles rácsválaszték.
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből szerzőnk a kapcsolóhőmérőt mutatja be. A higanytöltet jó villamos vezető, így alkalmas kisebb villamos teljesítményű gépek, berendezések ki-be kapcsolásának megbízható vezérlésére. Villamos kapcsolás akkor jön létre, ha a platinaszál és a kapillárisban lévő higany érintkezik.
Híranyagainkban felhívjuk a figyelmet az Országos Magyar Épületgépészek Napja (OMÉN) 2020 alkalmából átadásra kerülő Az Év Emberei-díjakra történő jelölésre, a tervezői pályázatok benyújtására és az októberi CONSTRUMA kiállításra.