Lapszámok
2018 11. szám
- Dr. Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD:
Négyszög befúvó oldalarányának kapcsolata a légvezetési rendszerrel - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Anemométer - Gyurkovics Zoltán:
Visszatekintve… - Dr. Korényi Zoltán:
A naperőművek anyagigényességéről és a hazai érdekeinkről - Bokor Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD - Eryener, Dogan PhD - Akhan, Hacer PhD:
Szellőző levegő előfűtése szolárfal segítségével (angol nyelvű) - Versits Tamás:
Energiahatékony gépészeti rendszerek tervezése - Dr. Balikó Sándor:
Hozzászólás Szalay Zs. – Kiss K.: Az épületekben felhasznált energiahordozók primerenergia-tényezője, mennyi az annyi című, a Magyar Épületgépészet 2018/9-10. számaiban megjelent cikkéhez - Kaszab Gergely:
Teszt: szedjük szét a műanyag ivóvízvezetékeket! - Dr. Chappon Miklós:
Beszélgetés a EuroSkills Budapest 2018 rendezvényről - Technorgáz Kft.:
A gázkészülék csere érvényben lévő rendeletei a MIKA-6E készülékcsalád tekintetében - Katona Zoltán:
Szellőztetni pedig kell! - Colt Hungária Kft.:
Összekapcsolt rendszerek – Ipari és kereskedelmi épületek öntudatra ébredése - Daikin Hungary Kft.:
Hatékony, gazdaságos és hűvös – Daikin a nürnbergi Chillventán - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Dr. Chappon Miklós
Hozzászólások
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Anemométer
Még nem érkezett hozzászólás!
Sircz János
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – Anemométer
Sircz János
igazgatósági tagÉpületgépészeti Múzeum
Az anemométer légsebesség mérésére szolgál. A sokféle elven működő anemométerek közül az épületgépészetben a kanalas anemométer (2-50 m/s tartományban), a szárnylapátos anemométer (1-10 m/s tartományban) és a hődrótos anemométer (0,1-20 m/s tartományban) használata terjedt el. E műszerek néhány régi (hazai és külföldi gyártású) darabja múzeumunk birtokában van.
A kanalas anemométer forgórésze 3 vagy 4 félgömbhéjból áll (1. ábra). Ezek elrendezése olyan, hogy a légáram egyidejűleg az egyik fél gömbhéj domború, a szemben lévőnek homorú oldalát éri. A nyomaték-különbség forgásba hozza a járókereket, aminek a fordulatszáma arányos a légsebességgel. A műszer tulajdonképpen a rajta átáramló levegő útját méri. Mérni kell (lehetőleg stopperórával) a mérés időtartamát is. A két érték hányadosa a légsebesség (a mérési időtartam alatti átlagsebesség). Korszerűbb műszereknél (beépített időmérő segítségével) a mérési időtartamra vonatkozó átlagsebesség közvetlenül leolvasható.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).