A naperőművek anyagigényességéről és a hazai érdekeinkről
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Korényi Zoltán
A naperőművek anyagigényességéről és a hazai érdekeinkről
A megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelés világszerte gyorsuló ütemben terjed. Hasznosításuk fizikai, anyagi, ökológiai, társadalmi és humán vonatkozásait a híradások és a közbeszéd eléggé hiányosan mutatja be. Nem esik szó az anyagfelhasználásuk intenzitásáról, és arról sem, hogy kinek és mikor előnyös, vagy éppen előnytelen a megépítésük. A cikk bemutat egy mátrix eljárást, amellyel a hasznosságot 5 érdekelt megközelítésében, mintegy 30 szempont szerint értékel. Ismertet egy modell-számítást, amely számszerű képet ad arról, hogy a naperőművek telepítése mely feltételek mellett hasznos az ország számára és melyeknél nem.
1. Bevezetés
A létezésünkhöz szükséges energiát a Napból, a hasznosító berendezések anyagát a Földünkből bányásszuk ki (1. ábra). Napjaink erőteljes klímapolitikai kommunikációjából többnyire kimarad az a tény, hogy berendezéseink anyagát a Földből nyerjük, ahová eredeti formában többé már nem kerül vissza. A német kutatók ilyen irányú elemzései nem ismertek sem az energetikai szakmában, sem a közbeszédben. Pedig kutatási eredményeik számszerűen bemutatják, hogy mely technológiák számítanak „anyagzabálónak” [2] és [3]. Arról sem esik sok szó, hogy mely országokban találhatók a jövő fontos stratégiai anyagai (acél, alumínium, réz, szilícium, indium, gallium, kadmium, germánium, szelén, tellúr, neodium, vagy lítium és vanádium), nyersanyagforrásai, és mely országok válnak majd anyagfüggővé. Ez utóbbi Európáról általában elmondható.
Miközben a Föld lakosságszáma nő, a közbeszédben kevés szó esik a termőföldek művelés alóli kivonásáról, vagy a humuszkincsünk pusztulásáról, meg a vízháztartásról. Szinte egyáltalán nem hallunk arról, hogy az egyik, vagy másik technológia, annak üzleti modellje vajon előnyös-e, vagy éppen hátrányos az országnak. A jelen cikk e kérdés megválaszolásához, mintaként, bemutatja a szerző modellszámítási eredményeit.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2018/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).